Földmérő szakmai nap Békéscsabán

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) a Békés Vármegyei Kormányhivatallal és a Békés Vármegyei Mérnöki Kamarával közösen szervezte meg november 23-án Békéscsabán az idei Földmérő Napot. Az egésznapos szakmai rendezvényre a Lechner Tudásközpont négy szakembere, Varga Norbert, Bige Zoltán, Pálos Imre és Sebők Tamás készült előadással.

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a Békés Vármegyei Mérnöki Kamara közreműködésével tartotta meg idei földmérő szakmai továbbképzési napját november 23-án Békéscsabán. A konferencián a Lechner Tudásközpont négy szakembere, Varga Norbert, Bige Zoltán, Pálos Imre és Sebők Tamás is előadott.

A délutáni szekcióülés Varga Norbert GEOSZAKI-n innen és túl című előadásával vette kezdetét. A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője bemutatta a földmérő és ingatlanrendező földmérő minősítések nyilvántartásának jelenlegi rendszerét, kitérve a jogosultságok kezelésére, megadására és meghosszabbítására. A jövőre nézve szó volt az E-ING bevezetésével létrejövő GEOSZAKI rendszer várható funkcióiról, az adatok áttöltéséről, tisztításáról. A GEOSZAKI alkalmazás elsősorban a földmérők munkáját támogatja, de a telekalakítási, épületfeltüntetési eljárásokat indító magánszemélyeket, ügyvédeket is kiszolgálja, egy egységes, naprakész és valós adatokat tartalmazó adatbázissal segítve őket a földmérők keresésében. A kereshető szakértők, szakemberek, cégek kiegészíthetik a rendszerbe felvitt alapadataikat, feltölthetik referenciáikat, valamint az alkalmazás lehetőséget teremt a továbbképzési pontok nyilvántartására.

Ezt követően Bige Zoltán, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály szakfelügyelője Recens kéregmozgások vizsgálata és az EOMA története című előadásában beszélt a jelenkori kéregmozgási hálózat kialakításáról Kelet-Európában. Ismertette az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat, az EOMA felépítését és mérését, vizsgálva kapcsolatát a kéregmozgási hálózathoz. Összegezte a kéregmozgási hálózat részleges újramérésének tanulságait 2007-2009-ből, majd reflektált a jelenlegi helyzetre is, felhívva a figyelmet a kéregmozgási hálózat újramérésének szükségességére. Az előadás a jövőre vonatkozó felvetések megfogalmazásával ért véget. A kéregmozgási hálózat máig képes biztosítani azt az alapot, amelyre 48 évvel ezelőtt létrehozták, de ahhoz, hogy betöltse szerepét, újra kell mérni, szélső pontosságú szintezőműszerrel. Ezen feladat elvégzése után lehetne az EOMA hálózatot újradefiniálni (EOMA2). A III. rendű hálózat kialakítása és mérése az új technológiák megjelenésének figyelembevételével már statikus GNSS mérési technológiával történhet.

Nemzetközi szintezési csatlakozások címmel tartott előadást Pálosi Imre, a Lechner Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának szakfelügyelője, amelyben az EOMA I. rendű hálózathoz kapcsolódó nemzetközi csatlakozó vonalak kialakításáról, a már meglévő magyar–szerb és magyar–horvát csatlakozások eredményeiről, valamint a szlovén csatlakozás előkészítéséről beszélt. A román csatlakozások lehetőségeit is megemlítette, amely Békés vármegyét, azon belül is a határon található Elek várost érintené.

A Lechner szakembereinek előadását Sebők Tamás, az Alaphálózati és Államhatárügyi Osztály szakfelügyelője zárta, aki az EOVA jelenét és elképzelt jövőjét, fenntarthatóságát vázolta fel. Az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat létrehozása 46 év munkájának eredménye, összesen 58 480 db EOVA alapponthálózati pontot tartunk nyilván. 2018-ban ezekből a geodéziai mérésre alkalmas alappontok száma 51 417 db volt, napjainkban pedig alig haladja meg az 50 ezret. Miért csökken ilyen intenzíven a felhasználható EOVA száma? Megállítható-e, vagy tervezetten befolyásolható-e a folyamat? A GNSS RTK mérési technológia szinte kizárólagos használatával mi lehet az EOVA jövőbeni szerepe? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni és javaslatot tenni az EOVA megváltozott szerepéhez szükséges fenntartására.